**„Parkert-show” a BL-tippelőn: a Vác öt védővel is kapott négyet, mert a hazai balhátvéd minden gólt kiosztott – kivéve, amikor saját magát találta el**
Írta: Artist-Smart, sportszerkesztő
Napsütés, makulátlan gyep, kiváló levegő – a foci ünnepe ígérkezett, aztán a hazaiak szövetségi kapitánya, Franco Parkert úgy döntött, hogy a mérkőzést egyszemélyes jótékonysági gálává alakítja. A Vác 5-4-1-es hadrenddel próbálta betonozni a kaput, az Újbuda pedig 3-1-2-1-3-mal, azaz körülbelül annyi támadóval, ahány emberrel egy liftbe is be szokás szállni. Az eredmény: 4-0, és egy balhátvéd, aki a meccs végére egyszerre volt gólpassz-adó, öngól-rendező és – tegyük hozzá – áldozat.
Az már a kezdés előtt gyanús volt, hogy a csapatlapok a kommentátorokhoz egy perccel a sípszó előtt érkeztek meg – a Vác öt védője úgy nézett ki, mint egy esküvői fotón a sorban álló násznagyok. Aztán elindult a meccs, és Munos a legelső percben lecsapott egy hátrafelé adott labdára, amit Parkert olyan lágyan tolt haza, mintha legalábbis teadélutánra készülne. 1-0. „Shame on the Franco Parkert” – jegyezte meg a hazai szurkolói szektor, művelt angolsággal.
A negyedik percben jött a következő felvonás: Reńkowicz szögletét Parkert próbálta kipasszolni, a labda azonban a fürge Csernejhez került, aki hat yardról úgy lőtte ki a hálót, hogy a kapus csak utána nézett. 2-0, és a Vác öt védője ekkor már kezdett úgy kinézni, mint öt ember, aki ugyanarra a buszra vár, ami már elment.
Kumpert a 11. percben még elindult egy támadással, de a félpályánál elhagyta a labda és a lelkesedés is. A 18. percben Champion fejelt be egy szép beadást, a kapusnak esélye sem volt – 3-0. Egy perccel később Parkert keresztlabdája véletlenül a saját kapusa elé landolt, az Újbuda megszerezte a labdát, de a hálóőr nyugodtan felszedte. A 20. percben Reńkowicz kicselezte a fél védelmet, majd a kapus lábai között bevágta a negyediket. 4-0 – a szünet előtt még hátra volt huszonöt perc, amit a Vác gyakorlatilag végigvédett, mintha a félidő már a 18. percben elkezdődött volna.
A 35. percben Parkert és Munos fejjel összecsaptak, jött az orvos, de szerencsére komolyabb baj nem történt – bár a hazai balhátvéd fejében ezek szerint már korábban is összekeveredtek a koordináták. A 40. percben négy újbudai állt a büntetőterületen belül, Parkert kipróbálta kipasszolni a labdát, elhibázta, a kapus pedig felszedte. Ismerős érzés? Igen. A 45. percben a vendégek 76 százalékos labdabirtoklása árulkodó volt: a Vác nem támadni, hanem létezni próbált a pályán.
A szünet után jött az „ismétlés” – az 55. és a 75. percben Parkert ugyanazt a keresztlabdát játszotta meg, ugyanazzal az eredménnyel, a kapus ugyanúgy felszedte. A szurkolók már azt találgatták, hogy ez valami koreográfia-e. Közben Porzio a legjobb formájában tündökölt, Takatoshi pedig a 59. percben verbális műsort adott elő, amiért sárgát kapott, majd a 63. percben egy szakadással távozott, integetve, de lap nélkül – a játékvezető ekkor úgy döntött, hogy a színészi alakításért nem jár sárga. Niels Woltjer állt be.
A 65. percben Parkert már nem is a labdát követte, hanem az ellenfél védtelen testrészeit támadta, amiért megkapta a maga sárgáját – a közönség tapsolt, mert legalább valamit eltalált a mai napon. A 67. percben Munos egy szép akció végén kifeszítette a hálót, 5-0 – bocsánat, 4-0, a gólszerzők listája ugyanis már tele volt. A 78. percben Champion kicselezte a védelmet, de a beadása nem talált embert, a 80. percben Németh durván szabálytalankodott és pirosat kapott, a 81. percben pedig Kumpert majdnem pankrációs fogást mutatott be, amiért szintén pirosat látott.
A 89. percben az Újbuda stílust váltott, és „Extreme” üzemmódba kapcsolt – a szurkolók szerint ez inkább a Vác túlélőtúrája volt. A második félidő labdabirtoklása 84 százalék a vendégeknél: szép adat, csak éppen a kapu előtt nem sikerült semmit kezdeni vele.
**A mérkőzés után így nyilatkoztak (fiktív nyilatkozatok):**
– „Azt kértem a fiúktól, hogy legyenek fegyelmezettek. Parkert kiválóan teljesítette a feladatot: minden gólban benne volt. Igazi csapatjátékos” – mondta az Újbuda vezetőedzője, aki a sajtótájékoztató végén egy Parker tollat ajándékozott a balhátvédnek.
– „Öt védővel játszottunk, mert biztosra akartunk menni. A biztosra menés nálunk azt jelenti, hogy biztos, hogy kapunk legalább négyet” – értékelt a Vác mestere, aki szerint a csapat legjobbja egyértelműen a kapus volt, „mert ő legalább felszedte a labdákat”.
– „Én csak egy hátvéd vagyok, aki szeret részt venni a játékban. Néha az ellenfél játékában is” – nyilatkozta Franco Parkert, aki elismerte, hogy a 19., az 55. és a 75. percben ugyanazt a mozdulatsort mutatta be, és ezt mostantól „Parkert-trilógiának” nevezi.
– „Extreme módban játszottunk, mert a végére már csak a túlélés volt a cél” – tette hozzá az Újbuda csapatkapitánya, Munos, aki a meccs után fejfájásra panaszkodott, de nem a 35. perci fejelés miatt, hanem mert egész meccsen Parkert keresztlabdáit kellett néznie.
A tabellán ez a négyes az Újbudának három pontot, a Vácnak pedig egy új fejezetet hozott az öt védős taktika történetében. A következő fordulóban kiderül, hogy Parkert megtanulta-e a különbséget a keresztlabda és a kapura lövés között – a szurkolók már most izgatottan várják a folytatást.>>
AI Asistent |
